Szóval ami Hidvéghy Melinda távozását illeti az EPA éléről, nagyon sajnáljuk, hogy elmegy. Méltatjuk Hidvéghy Melinda munkásságát és a közterületi reklámszakmában elért sikereit, örülünk, hogy vele dolgozhattunk. Nagyon sok sikert kívánunk neki a további életében.

De ami benneteket most foglalkoztat, az inkább az lehet, hogy miként fogja ez érinteni a közterületi piacot. Hát az a helyzet, hogy aki ezt most megmondja, azt megkérem, hogy legyen szíves elárulni a jövő heti lottószámokat is. Tehát jelen pillanatban ezt nehéz kikövetkeztetni. Sok tényező, sok változó…

A tények, és összefüggések:

Annó az Intermédia majd a Multireklám felvásárlásával az EPA egy nagyon erős és meghatározó pozíciót szerzett magának a közterületi piacon. Az óriásplakát felületek cca 55%-át és a Citylight felületek 60-65%-át birtokolja.

Jelen helyzetben egy országos citylight kampányt nagyon nehéz megcsinálni az EPA Média felületei nélkül. Korábban lehetséges volt, mondjuk az Intermédia nélkül, csak a Multireklám, és a többi szereplő felületéből, de az Intermédia és a Multi egybeolvadásával ez eléggé átrajzolta a piaci erőviszonyokat. Személyes tapasztalatunk, hogy most az EPA felületei nélkül jó minőségű minimum 300-350 db-os citylight kampányt csinálni nem nagyon lehet.

Billboard felületek tekintetében kicsit más a helyzet. Ott az 55%-os részesedés bár meghatározó, de a másik 45% képes kiszolgálni az igények nagy részét. De alapvetőn szükség van az EPA tábláira ahhoz, hogy minden tekintetben jó kampányt lehessen készíteni. Hogy miért? Mert egy 350-400 db-os kampány összeállításához, amelyet minden szempontból optimálisnak tekintünk, szükség van a legtöbb plakátcég felületére.

Mitől lesz optimális egy közterületi kampány?

Egyrészt attól, hogy a teljes darabszámot a megfelelő arányban osztjuk el Budapest, megyeszékhelyek, és ha a kampány megkívánja, akkor a környező települések között; másrészt miután BP-VIDÉK vonatkozásában elosztottuk a felületeket le kell mennünk kerület és város szintre. (Például egy országos kampányban, Debrecenben 13-15 felület szükséges, Salgótarjánban elég lehet 6 db is, bár mindkettő megyeszékhely.) Ha elkészültünk, a kerület és város eloszlással, akkor jön az, hogy az adott területen belül lévő útvonalakat kezdjük vizsgálni. (Pl. ha a XI. kerületre 13 felületet terveztünk, akkor nem teszünk a Budaörsi útra 7 darabot, mert nem tudjuk lefedni a többi fontos részt a kerületben.) Egy jó kampányhoz tehát szükség van valamennyi plakátcég felületére, és mivel az EPA-nál koncentrálódik a legtöbb felület, ezért egy optimális kampány esetében törvényszerű, hogy a felületek jelentős része az ő táblái közül kerül ki.

Hát ez a nagy titok, amiért szükségük van a hirdetőknek és a plakátcégeknek is  az optimalizálóra.

Ugye a válság visszafogta most a piacot, ami egyik szereplő számára sem kedvezett. Az új menedzsment feladata most nyílván az lesz, hogy enyhítse a recesszió EPA-ra gyakorolt hatását, és megtalálja azokat a módszereket, amivel ezeket hatásosan véghez is viheti. Bármit tesz, az EPA elég nagy lehet ahhoz, hogy ne csak saját magára, de a többi szereplőre is hatással legyen. Például egy árcsökkenés kedvező hatással lehet a hirdetők közterületi aktivitására, ugyanakkor ennek megvan a negatív oldala is Viszont nem csak árcsökkentéssel lehet ösztönözni a piacot, hanem plusz szolgáltatásokkal, a kihasználatlan felületek –meglévő kampány mellé a pl. a megrendelés arányában – grátisz vagy minimális ragasztási költségen történő értékesítésével. Rengeteg módszer elképzelhető…

Te hogyan látod a kialakult helyzetet? Oszd meg velünk a véleményed, kommentálj!