Közterületi Média Blog

Eredetileg a bejegyzést pár bevezető mondattal kezdtem volna, de időközben ajánlottak számomra egy jó cikket és egy rádió riportot a témában, amit érdemes elolvasni és meghallgatni, mielőtt tovább olvasol.

A cikk eléréséhez kérlek, kattints ide.
A rádió riport letöltéséhez pedig ide (5:30 –nál kezdődik a riport)
Forrás: brandtrend.hu

Jelenleg az alábbi helyszíneken érhető el a szolgáltatás, mint ahogy a riportban is elhangzott több ezer kijelző összehangolt működésével, amelyeket hálózatba kötve üzemeltetnek.

• Prémium szórakozóhelyek
• Lottózók
• Gyógyszertárak
• Média Markt – Saturn áruházak
• Orvosi rendelők
• Bevásárlóközpontok
• Hiper-szupermarketek
• Posta és földhivatalok
• Felsőoktatási intézmények (BME)

Ebben a bejegyzésben az egyes szegmensek kreatív lehetőségeit szeretnénk bemutatni, illetve kitérünk arra is, hogy milyen kreatív tervezési szempontokat érdemes figyelembe venni, hogy maximálisan kihasználhassuk a médiumban rejlő potenciált.

Hogyan tervezzük meg a megfelelő kreatívot:

Napjainkban Magyarországon, még mindig az a legnagyobb kiaknázatlan része a digital signage -nek, hogy a kreatívokat a legtöbb esetben egy az egyben a kész televízió spotokból alakítják át – legtöbbször felirattal –, hogy alkalmas legyen mozgóképes hang nélküli kommunikációra. Alapvetően a célnak megfelel, de lenne más alternatíva. A megoldás talán a kreatív szakma kezében van.

A legjobb példa erre az internetes reklám elterjedése volt, hiszen ott is el kellett telnie egy kis időnek, hogy a hirdetők felismerjék, milyen lényeges szerepe van egy kreatív banner elkészítésének, ami illeszkedik a többi alkalmazott média kreatív arculatába, tematikájába.

Most futó Raiffeisen Bank Lendület számlacsomag reklámjának láttam egy remek adaptációját Digital Signage –re. Hangot ott sem közvetített a készülék, de a lényeges tartalmat figyelemfelkeltő szövegbuborékokban helyezték el, ami a televíziós spotok után amúgy is a többség kívülről tud. Sajnos ez a spot nem áll rendelkezésemre, helyette a TV spotot mutatom be.

Akár fókuszcsoportos interjút is készíthettem volna a jelenlévők megfigyelésével. Az asztaltársaságban jelen lévő srác meredten bámulta a kávézóval szembeni bankfiók kijelzőjét és a kellő időben nevetve mondta „haha… figyeljétek… hasi tasi nem kér kódot – hatalmas”

Szóval igen, a megoldás egyrészt a kreatív szakma kezében van, másfelől az ügynökségek kezében, akik „informálhatják” az ügyfeleiket arról miként tudják jól kihasználni ennek a médiumnak az adottságait. A fenti Raiffeisen példánál maradva Digital Signage alkalmazása mellett televíziós kampányt, online – hangos –  billboard bannereket, és óriásplakátot alkalmaznék.

Az a kreatív ügynökség, aki mondjuk élére áll a digital signage témának egy elég jelentős piaci rést foglalhat el. Mint ahogy az a rádiós riportból is kivehető volt és mivel ismerem is, ennek a médiának a költségeit elmondhatom, hogy az egyéb ATL médiumok média költségének a töredékét teszik ki, tehát egyelőre kiegészítő médiumként használható, ugyanakkor a médium elérési számai meggyőzőek.

Röviden megpróbálom összefoglalni, milyen kritériumoknak illene megfelelnie egy digital signage kreatívnak:

• Elsődleges célja a vizuális hatáskeltés, ezért minden másodperce legyen figyelemfelhívó, dinamikus, gyors színváltásokkal
• Ne legyen hosszabb 30 másodpercnél, hiszen az már meghaladja a potenciális kontaktusidőt.
• A megjelenített brand logoja, neve, arculata folyamatosan szerepeljen a szpotban, hiszen ez által azonosítható bármelyik másodpercben.
• A statikus elemeket ki-be zoomolással „életre kelthetjük”, ezáltal sokkal látványosabb összképet kapunk.
• Amennyiben arra lehetőség van használjunk egyedi kreatívokat az egyes hálózatokon.
  Pl. MediaMarkt/Saturn hálózatban más típusú kreatívot érdemes használni, mint Budapest prémium szórakozóhelyin.
• Vizsgáljuk meg az egyes hálózatok sajátosságát, hogy milyen egyéb marketing eszközt, trükköt-taktikát vethetünk be, hogy kihozzuk a felületből a maximumot.
• Hangoljuk össze a média mixben szereplő valamennyi reklámunk arculati és képi világával

A lista korántsem teljes, mindazonáltal úgy gondolom szemlélteti azt, hogy mi az az irány amit a kreatív anyag készítőinek követni érdemes. Hiszen nagy részben ezen múlik egy kampány sikeressége.

Egy külföldi példa:

Végezetül néhány példa arra, hogy milyen célcsoportok elérését tehetik lehetővé a különböző szegmensek:

Prémium szórakozóhelyek

Ebben a szegmensben egy rendkívül értékes célcsoport érhető el. 18-35 éves, nagyvárosi, reklámkerülő, véleményvezér, cosmopolita fiatalok tartoznak ide, akiknek alapelvárása a minőség és az érték. Ezt a szegmentációt biztosítják a belépő árak (akár 2000 Ft – 7000 Ft), valamint a magas italárak. Ezért aztán minden olyan hirdetőnek, fontosak lehetnek ezek a helyszínek akik ennek a célcsoportnak szánják prémium márkájukat.

Média Markt – Saturn üzletek

Ez a hálózat jelenleg a legnagyobb kijelző számmal üzemeltett digital signage rendszer Magyarországon. Nem is csoda, hiszen a 22 áruházban több mint ezer kijelzőn kommunikálhatnak a hirdetők egy időben.
Azon túl, hogy ez a két cég együttesen abszolút piacvezető a háztartási elektronika piacán, az áruházak zöme bevásárlóközpontokban található, ezért szintén egy rendkívül értékes célcsoport érhető itt el.

Orvosi rendelők

Mindig nagy médiás kihívás az idősek célzott elérése. Volt már olyan briefem, ahol ez volt a feladat, és ezzel az eszközzel viszonylag alacsony meddő szórással megoldható. ideális megoldás lehet gyógyszercégek, bankok, televíziós és kábelszolgáltató cégek számára, és olyan ügyfeleknek, akik termékükkel vagy szolgáltatásukkal az idősebb célközönséget kívánják megszólítani.

Mi a véleményed? Hogyan látod a Digital Signage jövőjét?

4 Responses to “Digital Signage lehetőségek Magyarországon”